Számomra Bíró Lajos a Séfek Punkja. Hogy miért? Ahogy a rockvilágban a mohikán frizura és piercing-dzsungel érzékeny lelket takar, úgy lehet rajtakapni Lali Séf gasztro-aberációiban a hihetetlen mértékű szakma szeretetet, tapasztalatot és alázatot! Legutóbbi Belvárosi-piacos látogatásom alkalmával épp konkurált az általa alapított két sztrítfúdolójának Gundel bordája (A Séf Utcája) a péklapátnyi méretű rántott húsával (Buja Disznók). Apropó Buja Disznók: zárójelben jegyzem meg, annak ellenére, hogy a giga-rántott szelet az abszolút közönség kedvenc, szerintem itt lehet enni az ország legjobb szalontüdőjét! Zárójel bezárva. De visszakanyarodva a Gundel bordához: én gyárilag odavagyok Lali spenótos ételeiért! Hibátlan reggeli ajánlat a „Bundáskenyér másképp” spenóttal és garnélával, vagy épp a spenótos zsemlegombóca köret gyanánt. És akkor még nem is szóltam a kapott adagokról. Szerintem a Séf utcája az egyetlen utca Budapesten, ahol tutira le kell sétálgatni a tálalt- és elfogyasztott ételmennyiséget…